Ricardo Alarcón, a kubai parlament vezetője Pekingben járt, hogy helyben gyűjtsön inspirációt a kubai reformokhoz. Beismerte, hogy a kínai rendszer, illetve a reformok rendkívül ösztönzőek a szigetország számára.

 „Kuba készen áll, hogy felhasználja Kína tapasztalatait mind a nyitás, mind pedig a reformok terén.” – mondta Alarcón. Annak ellenére, hogy várható volt a Kína felé hajlás, ilyen nyíltság eddig nem volt tapasztalható.

A Raúl Castro nevével fémjelzett reformok keretein belül közel félmillió, az állami szektorban dolgozó ember elbocsátását tervezik, ezzel párhuzamosan pedig egyre nagyobb teret adnak a magánvállalkozásoknak, illetve a jegyrendszert is elörölhetik.

 A két ország közötti gazdasági forgalom 1 600 millió dollárra rúg, melynek 30%-a kubai nikkel, cukor és rum export.

„Jellemzően Kubára, ebben az esetben sem lehet azt várni, hogy teljesen átveszi a kínai modellt. Azokat a vonásokat fogja átemelni, amelyek a leginkább megfelelnek, jelen esetben a külföldi befektetéseket.” – nyilatkozta az elmundo.es-nek Alejandro Almengol disszidens politikai elemző. Véleménye szerint a reformok bizonyos értelemben növelhetik az életszínvonalat, viszont arra fölösleges várni, ami az ázsiai országban történik.
„Nem hiszem, hogy lesznek majd hivatalosan is elfogadott milliomosok, sem azt, hogy a kapitalista ipar nagyfokú fejlődésének leszünk szemtanúi.”

A miami emigránsok számára ez egy újabb rossz hír, ugyanis prognózisaikkal szemben, a rezsim egyre inkább bebetonozza magát. Egy népszerű tv-s személyiség, Maria Elvira Salazar így foglalta össze a miami emigráció véleményét:
„Te jó ég! Csak kínai modellt ne. A hazánk már így is eleget szenvedett!”

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.